Rorgosh Poliblog

Egy vagy több kulcsos adórendszer? – avagy az emberek viselkedése számít

2017. szeptember 21. - Rorgosh

Az ellenzék kevés kivétellel egységesen többkulcsos adórendszert akar, ígér a választóinak. Indokuk erre roppant egyszerű, az egykulcsos adót a kormányzat vezette be, ja nem, az progresszív adórendszer igazságosabb. Igazságosabb, mert így a szegények kevesebb adót fizetnek, esetleg egyáltalán nem fizetnek, míg a gazdagok kifizetik a különbséget. Hogy ez mitől igazságos? Őszintén szólva fogalmam sincs. Az egykulcsos adó esetén is több adót fizetnek a magasabb, mint az alacsony jövedelműek, csupán arányosan és nem aránytalanul többet. Vagyis egykulcsos adórendszerre is igaz a közszolgáltatások keresztfinanszírozása: azokat – pusztán a számuknál fogva – jobbára az alacsonyabb jövedelműek veszik igénybe, de nagyobbrészt a magasabb jövedelműek fizetik.

Az adórendszer politikai hatásai is megérnek egy misét, akarom mondani cikket, de jelen írásomban egy másik kérdést járok körbe: hogyan hat az adórendszer magukra a munkavállalókra és a munkaadókra?

A válasz egyszerűnek tűnik és az ellenzék ezt is kommunikálja. Egykulcsos adó esetén mindenkinek azonos arányban kell adót fizetnie, így az alacsonyabb jövedelműek rosszul, míg a magasabb jövedelműek jól járnak vele. Ennek oka, hogy az alacsony jövedelműek adóterhelése magasabb (mert létezik), mint egy többkulcsos adórendszer esetén, ha abban van adómentes jövedelmi kulcs. A magas jövedelműek viszont kevesebb adót fizetnek, mint egy többkulcsos adórendszer esetében, mivel az ő adókulcsuk alacsonyabb, mint abban lenne (azonos állami adóbevétel esetén).

Akkor ezen nincs is mit tovább vizsgálni, a szegények, az alacsony jövedelműek a többkulcsos adóval járnak jól. Le is zárhatnánk a kérdést ezzel, ám van egy pár apróság, amin érdemes még elgondolkodni. Ez pedig a gazdaság dinamikus volta.

A gazdaság ugyanis mindig változik. Vagy nő, vagy csökken, ugyanazon értéken nem szokott lenni. A jövedelmek is ugyanígy tesznek, ha egyéni szinten vannak is hosszabb állandó jövedelmű időszakok. Ez azt jelenti, hogy optimális – és normális – esetben az alacsony jövedelműek jövedelme is átlépi az adóztatás határát, így nem adózóból adózókká válnak.

Ilyenkor felmerül a politika részéről a kérdés: megemelje az adósávokat? Ha megteszi, úgy adóbevételektől esik el, és nem csak az esetleges minimálbér emelés által generált bevétel növekedés esik ki. Ha az adóbevételekre szüksége van, akkor két dolgot tehet. Az egyik, hogy nem nyúl az adósávokhoz és hagyja azokat elinflálódni és értelmetlenné válni. A másik lehetőség, hogy – szokás szerint – a magasabb jövedelműekkel fizetteti meg a jótékonykodás árát, új adósávok bevezetésével, vagy a legfelső adósávhoz tartozó adókulcs növelésével. Így viszont az történik, hogy a többkulcsos adórendszer alapjául szolgáló társadalmi szolidaritás gyengül meg.

Ahhoz, hogy ezt megértsük, azt kell látnunk, hogy vannak bizonyos törvényszerűségek a jövedelmek társadalmon belüli eloszlásában. A törvényszerűség pedig nem más, mint az egyén saját jövedelemtermelő képességé történő befektetése. A legalacsonyabb jövedelműek jellemzően sem szakképzettséggel, sem érettségivel nem rendelkeznek. Az általános és középiskolában – talán a környezet hatásai miatt, talán saját döntésükből – ezek az emberek nem a tanulással tűntek ki, nem tettek szert a munkaerő piacon értékes képességekre.

A magas jövedelműek ezzel szemben a másik véglet. Nemcsak végigtanulták az általános és középiskolát, hanem azt követően főiskolai (manapság: Bsc) vagy egyetemi (Msc) végzettségre is szert tettek, vagyis az érettségi után még legalább 3-5 évet a tanulással töltöttek, nem jövedelemszerzéssel. Emellett esetleg kapcsolatokat is építettek, tudományos kutatást folytattak, vállalkozást alapítottak, stb. Vagyis eléggé szokatlan szórakozási formákat választottak. (Aki azt hiszi, hogy a főiskolások és az egyetemisták csak buliznak és drogoznak, akkor az még nem járt ilyen intézményben. Igen, van bulizás is. És olyan is van, hogy napi 10-12-16 órát kell tanulni, beadandót készíteni. Nem csak a vizsgaidőszakban. De valamit valamiért.)

Nemcsak ez a különbség. Az utóbbi csoport ugyanis azzal is tisztában van, hogy miért magasabb a jövedelme. Éppen ezért el is várja, hogy a befektetése megtérülhessen, éppen ezért az alacsonyabb jövedelműek iránt érzett szolidaritásának is vannak határai, és ha az adórendszer nem teszi lehetővé a befektetése megtérülését, akkor már gyorsan csökkenni fog a szegények iránti együttérzése. Így vagy olyan pártot támogat, amely neki kedvez, vagy megpróbálja – többnyire törvényesen! – optimalizálni az adóját, vagy egyszerűen lelép egy olyan helyre, ahol megbecsülik a tudását. Vagyis összességében hamar komoly korlátja lesz a kieső adóbevételek magas jövedelműek általi „szolidáris” kipótlásának.

Ám nem csak a képzettségi szint miatt vannak jövedelmi különbségek. A másik ok, hogy az adott végzettséggel az egyik ember jobban, a másik rosszabbul fizető munkahelyen dolgozik.

Ehhez nézzük meg, hogy miképp nőhet meg valakinek a jövedelme a képességeinek fejlesztése nélkül! A jövedelmek növekedése három módon történhet. Az egyik, hogy az állam megemeli a minimálbért, így akik az új minimálbérnél kevesebbet kerestek, azok jövedelme az új minimálbér szintjére nő. Vagy épp megszűnik, ha a munkaadó nem képes vagy hajlandó kifizetni a magasabb bért és inkább elbocsájtja a munkavállalót.

Képtalálat a következőre: „béralku”

A másik lehetőség, hogy a munkaadó az adott munkahelyen önként megemeli a béreket. Ám a munkaadók ezt mindig jó okkal teszik: szükségük van a munkavállalóra. Így ez három esetben következhet be: az egyik, hogy az adott területen munkaerőhiány van, és a munkaadó a bérek megemelésével akarja meggátolni a munkavállalói elvándorlását. A másik eset, hogy a munkahelyen erős szakszervezet működik, amely képes megszervezni egy sztrájkot és a munkaadó nem képes azt megtörni, így a munkabéke helyreállítása vagy megőrzése érdekében inkább megemeli a fizetéseket. A harmadik pedig a munkaadó azon döntése, hogy áttér hatékony bérezésre, vagyis jelentősen megemeli a béreket annak érdekében, hogy egyrészt megfékezze a fluktuációt, másrészt fokozza a munkatempót vagy hatékonyságot.

A harmadik lehetőség, hogy a munkavállaló másik, jobban fizető munkahelyet keres és a továbbiakban ott dolgozik, nem a régi munkahelyén.

Amint az látható, a jövedelem növelése a munkavállaló részéről még akkor is többlet befektetést követelhet, ha amúgy nem fejleszti a saját képességeit. A hatékony bérezésű munkahelyen komolyabb a munkatempó, de legalábbis egyértelműbb a felelősség. A sztrájk, aktív béralku komoly szervezést és kockázatvállalást igényel, hiszen a munkaadó nem feltétlenül akar többet fizetni és megromolhat vele a viszony. Ami később akár a munkahelybe is kerülhet. A munkahelyváltás sem feltétlenül egyszerű történet, az ember elhagyja a munkahelyet, amit ismer egy olyanért, amit nem és ami nem biztos, hogy bejön majd. Visszaút pedig nem feltétlenül van.

Éppen ezért vannak bizonyos küszöbök, egy minimális jövedelem növekedés, amiért érdemes egyáltalán belevágni. A munkahely váltásnál ez a korábbi jövedelem 30%-a. A béralku esetében ez a vállalati kultúrától függően akár nagyon alacsony is lehet, de akár magas is, és ez utóbbi esetben akár eléggé agresszív alkura is szükség lehet. A sztrájk épp egy ilyen, ebbe kb. 15-20%-os elvárt emelés alatt beleugrani, nos, nem egy megfontolt ötlet.

Természetesen a jövedelem növelésének a leghatékonyabb módja a saját képességek fejlesztése, akár szakma kitanulásával, akár a képzettségi szint növelésével, vagy épp mindkettővel. Ám ez sem kockázatmentes. Egyrészt a felnőttkori tanulás általában sok pénzbe kerül és a tanulás ideje alatt vagy van keresete a munkavállalónak, vagy nincs. Ám még ha van is, többletmunkát nem vállalhat, így az abból származó esetleges jövedelmeitől elesik. Másrészt nem biztos, hogy sikerül eredményesen el is végezni a képzést. Harmadrészt pedig megeshet, hogy az új tudás ellenére sem kap jobban fizető munkát. Így itt is igaz, hogy magas az a küszöb, amibe érdemes belefogni, 20-50% körüli. Ráadásul az alacsonyabb küszöb épp a magasabb végzettségűekre és a magasabb küszöb az alacsonyabb végzettségűekre igaz.

Képtalálat a következőre: „továbbtanulás”

Ez meglepő lehet, de egyszerűen mind a munkahelyek, mind a munkavállaló képességei ezt diktálják. Magasabb végzettséggel általában az bír, aki legalább tanulni hatékonyan tud, ráadásul ők jobbára olyan munkahelyeken és munkakörben dolgoznak, ahol a munkaadók sokszor támogatják is a további tanulást. Esetleg el is várják. Ellenben a szakképzetlen munkaerő – senkit nem akarok megbántani – többnyire nem annyira jó a tanulásban, így fennáll a sikertelen képzés kockázata. Általában a munkahelyeik sem annyira támogatóak a tanulás terén, nekik kell a munkavállaló ideje leginkább.

Mi köze ennek az adórendszerhez? Csupán annyi, hogy a munkavállaló részéről a küszöb természetesen nettóban értendő, ám a munkaadónak a bruttót kell kifizetnie. Ha így vizsgáljuk a fizetésemelést, akkor eléggé érdekes helyzetet látunk.

Egykulcsos adórendszer esetében a munkavállaló által kapott és a munkaadó által kifizetett bér szigorúan arányos. Az utóbbi pont olyan mértékben nő, mint az előző, csak összegszerű különbség van az adókulcs mértékében.

Több adókulcs esetében azonban már megeshet, hogy nem így van. Ez viszont csak akkor igaz, ha az elvárt jövedelem szintje átlép egy adózási sávhatárt, aminek a meglévő alatta van. Ekkor ugyanis a szigorú arányosság látványosan megbomlik. A munkaadó kiadása nagyobb arányban nő, mint a munkavállaló bevétele. Természetesen elképzelhetjük, hogy ez milyen hatással van a béralkura. A munkavállaló nem csak annyival kér többet, mint amilyen mértékben nő a jövedelme, plusz az alkualaphoz szükséges plusz, hanem ezek megnövekedett adótartalmát is kéri a munkaadótól. Az utóbbi nyilván nem túl boldog ettől, és jóval keményebb lesz az alku. Vagyis a többkulcsos adórendszer egyes jövedelmi sávokban megnöveli a munkavállalók azon küszöbértékét, amelyért hajlandóak a többletbefektetésre.

Egy példával élve. Tételezzük fel, hogy a munkavállalónk pont annyit keres, amilyen jövedelem után még nem kell jövedelemadót fizetnie. Tételezzük fel, hogy munkahelyet kíván váltani, és 30%-al akar többet keresni. Tételezzük fel, hogy az első adózási sávban az adókulcs 15%. Ebben az esetben neki nem 30%-al, hanem valójában 35%-al többet fizető munkahelyet kell keresnie.

Ám ez nem lesz igaz minden munkavállalóra. Nem lesz igaz azokra, akik nem lépnek át jövedelmi adó sávhatárokat. Ez pedig a magasabb jövedelmi sávokban jellemző, leginkább természetesen a legfelsőben. Vagyis épp a legmagasabb jövedelműeket akadályozza a legkevésbé a jövedelmük emelésében.

Ez több szempontból is visszás. Az alacsony jövedelműek ugyanis eleve több hátránnyal indulnak. A tanulással történő jövedelememelési küszöbük a már korábban írtak miatt eleve magas. Általában nem igazán értenek a béralkuhoz sem, sokszor ugyanis nem eléggé jók ehhez a kommunikációs képességeik. Ráadásul ők azok, akik az alacsony hozzáadott értékű munkát végeznek, így a munkaadóik sem feltétlenül engedhetnek meg jelentős bérnövelést. Ez viszont azt jelenti, hogy a jövedelem növelési lehetőségek lényegesen szűkebbek lehetnek, ami azt is jelenti, hogy kevesebben tudnak élni velük.

A magas jövedelműekre viszont mindezeknek szinte pont az ellentéte igaz. Sok esetben tanították is nekik a béralkut, de ha esetleg mégsem, a képzésükben eléggé sok olyan elem van, ami fejleszti a kommunikációs képességeiket. A tanulási jövedelememelési küszöbük az alacsony kockázatok miatt kimondottan alacsony. Ráadásul magas hozzáadott értékű munkát végeznek, sokszor magas profitrátájú ágazatban. Vagyis a munkaadóik viszonylag könnyen ki tudnak gazdálkodni egy jelentős béremelést.

Mindezt összevetve azt jelenti, hogy a magas jövedelműek gyakran – mondhatni rendszeresen – meg tudják növelni a jövedelmüket, így összességében az ő jövedelmükre a folyamatos növekedés a jellemző, akár viszonylag gyors ütemben. Az alacsony jövedelműek ezzel rendszeres jövedelem emelést csak nagyon kis mértékben tudnak elérni, érdemi jövedelem emelkedés akkor történik, amikor az ő munkájukban is munkaerőhiány alakul ki, ami a munkaadók egy részét hatékony bérezésre ösztönzi, másokat technológiaváltásra. Ám a munkaadók harmadik csoportja egyszerűen bezárja a kaput és elbocsájtja alkalmazottait, mivel képtelen kifizetni a magasabb béreket. Ezzel viszont megszűnik a munkaerőhiány. Ez ahhoz vezet, hogy az alacsony jövedelműek jövedelemének változása lépcsőszerű. Hosszú alacsony növekedésű szakaszokat váltanak rövid, nagyon gyors növekedésű időszakok.

A köztes jövedelmek tulajdonképpen a két véglet jellemzőinek kombinációja. Hosszabb nem túl gyors növekedési időszakokat követnek rövid, gyors jövedelemnövekedések. Ugyanakkor a lapos növekedési időszakban gyorsabban növekednek a jövedelmek az alacsony jövedelmeknél, ám a meredek időszak sem olyan meredekek, mint ott.

Az egykulcsos adórendszer egész egyszerűen nem befolyásolja ezt. Ellenben a progresszív adórendszerre ez már nem igaz. A legfelső jövedelmi sávban a magas adókulcsok ellenére is folyamatos gyors jövedelemnövekedés az igaz. Mi több, a legális adóoptimalizációs lehetőségek (pl. a fizetés egy részét nem bérként, hanem részvényopciós lehetőségként kapja meg, amire esetleg még hitelt is kap) miatt akár még csökkenhet is a valós adókulcs.

Az alacsonyabb jövedelmek esetében azonban a lapos növekedés időszak még laposabbá válik, mivel beszűkíti a lehetőségeket és akár még a meglévő növelési lehetőségek kihasználása is elmaradhat. Egész egyszerűen előfordulhat ugyanis, hogy egy pár százalékos növekedés haszna annyira kevés, hogy nem éri meg részükre az energia befektetés. Ráadásul a lapos időszak nem egyszerűen laposabb, hanem hosszabb is lehet, vagyis megeshet, hogy a jövedelmek valóban hosszú ideig stagnálnak. Ám a gyors növekedési időszakok is rövidebbek lesznek, ám korántsem meredekebbek. Egész egyszerűen a progresszív adórendszer miatt a munkaadók hatékony bérezés, technológiaváltás miatt lehetséges béremelésének a költsége gyorsabban nő, mint a kifizetett bérek, így mind a munkavállalók, mind a munkaadók úgy érezhetik, hogy becsapták őket. Ez viszont még inkább arra ösztönözheti a munkaadókat, hogy alacsonyabb bérszínvonalú helyekre telepítsék át az alacsony hozzáadott értékű termelésüket. Ez viszont rendre újra megújítja a béreket visszafogó munkanélküliséget.

Ha mindez nem lenne elég, ez az állapot még inkább kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja a munkavállalókat, amely beszűkíti a továbbtanulási lehetőségeiket, megnövelheti a kockázataikat. Így kevesebben fognak továbbtanulni és így megnövelni a jövedelmüket, és egyúttal szűkíteni a saját korábbi képzettségi szintjükön a munkakínálatot. Ez ismét a jövedelem növekedés ellen hat.

Természetesen mindezen hatások kellően aktív és megfelelően kiválasztott társadalom- és oktatáspolitikával enyhíthetőek, ám ennek alkalmazását az egykulcsos adórendszer sem zárja ki.

Mindez nem jelenti azt, hogy nem lehet tenni semmit az adórendszerrel a leginkább rászorulók érdekében. Hazánkban több, mint hatvanféle adó van, amely jelentősen megterhelik mind a munkaadókat, mind a munkavállalókat. És nem csak az általuk elvont jövedelmek révén, hanem a hozzájuk kapcsolódó adminisztráció révén. Mindeközben az adóbevételek kb. kétharmada összesen nyolc adófajtából származik. Kevesebb, szektorsemlegesebb adó – még ha a teljes elvonás nem is változik – lényegesen kisebb adminisztratív terhet jelent a vállalkozásoknak, így megnő a jövedelmezőségük. Ennek következtében – amikor kialakul a munkaerő hiányos helyzet – jobbá válhatnak a munkavállalók alkupozíciói. Amely összességében magasabb jövedelmet jelent, leginkább épp a legszegényebbeknek.

A bejegyzés trackback címe:

http://republicator2.blog.hu/api/trackback/id/tr4912881846

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Könnyen elkaptuk, uram! 2017.09.22. 01:04:21

Hát, inkább ne mentél volna bele...
A több kulcs nem jelenti azt, hogy van adómentes sáv is.
Magas jövedelemhez jutni lehet úgy is, hogy tőzsdézel.
A személyi jövedelemadót önállóan vizsgálni a többi adónemtől, a kiadásoktól, avagy az állam egyéb bevételi forrásaitól és kiadásaitól amatőr dolog.
Áfa.
Az emberek megítélése pedig iskolai végzettsékük avagy jövedelmi viszonyaik alapján nagyfokú butaság.
Gondolom, Pumped Gabó magasabb végzettséggel rendelkezik, mint a Nemzeti Múzeum igazgatója.
Tudod, a UK-ben a legmagasabb havi jövedelme a mozdonyvezetőknek van...
Magyarországon meg a bankvezéreknek...szemben mondjuk a SOTE dékánjával...ja, biztos többet tanult.
Szóval egetverő baromság, amit írtál.

Könnyen elkaptuk, uram! 2017.09.22. 01:11:00

Adóoptimalizálás?
Ha van adómentes sáv, akkor csak az a fölötti részre figyelek, ha nincs, akkor már minden kifizetett forint fáj...öngólt rúgtál.
Ha azt nézem, hogy munkaerőhiány-kedvezőbb béralku-magasabb bér.
akkor azt mondom, ha a melós bérét emelik, a vezetőjét is fogják. Bérfeszültség.
De a béremelés vége lehet automatizálás, vagy felszámolás, esetleg kivonulás.
Tényleg átgondoltad?

polgári kór 2017.09.22. 04:01:26

Azért nem szabad többkulcsos adórendszert bevezetni, mert az a jobban keresők elvándorlását segíti elő.

Így még kisebb hozzáadott értéket tudna megtermelni egy olyan periféria gazdaság, mint a magyar, ergo még lassabb lenne a bérfelzárkózás a fejlett országokhoz.

Mert itthon egy jól kereső szellemi munkás keresi meg a pár száz km-re nyugaton dolgozó minimálbéres jövedelmét, egy kiemelkedően kereső kulcsfontosságú mérnök vagy középvezető pedig legfeljebb a nyugati átlagos jövedelmet tudja itt megkeresni.

Tehát nemzetgazdsági szinten sokkal kívánatosabb ha a minimálbéresek vándorolnak el nyugatra munkát keresni, nem az értékesebb munkaerő.

maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.09.22. 06:42:29

Alapvetően ez alma és körte összehasonlítása.

Sokféle többkulcsos adórendszer lehetséges, s egy részük jobb az egykulcsosnál, míg más részük rosszabb.

A mai magyar egykulcsos pl. sokkal jobb a ballib többkulcsosnál, de lehetne olyan többkulcsost kitalálni, mely jobb nála.

különvélemény 2017.09.22. 06:50:26

Felejtsük már el ezt a legendát, hogy a felső adókulcsba a "gazdagok" tartoznak, ez egy populista mantra 0 igazsággal.
1.7 millió forintig volt az alsó adókulcs, ez 140 ezer havonta. Az e feletti fizetés már ment a felsőbe.

A valódi gazdagok, kivéve pár nagyvállalati felsővezetőt, osztalékot, kamatadót fizetnek, vagy "trükkök százaival" veszik ki a pénzüket, leszarják mennyi az szja adókulcs.

Brix 2017.09.22. 06:57:39

Azt azért làtni kell, hogy az összes élhető , fejlett orszàgban többkulcsos rendszer van. Màsrészt, a vagyont is bevonjàk a közteherviselésbe. Nàlunk 100 milliós ingatlanok vannak adófizetési kötelezettség nélkül...Magyarorszàgon a kisember dobja össze a közterhet , a vilàgbajnok fogyasztàsi adó megfizezetésével...Az elit meg sakkban tartja a többséget, és ideológiàkat gyàrt az igazsàgtalansàghoz, miközben dőzsöl a jólétben, és haszonélvezője a rendszernek...A valódi rablàs a majd 30%-os fogyasztàsi adó, amely a legigazsàgtalanabb teher a többség szàmàra!

midnight coder 2017.09.22. 07:00:31

@Könnyen elkaptuk, uram!: Azért kicsit kétlem, hogy az UK-ban egy mozdonyvezetőnek nagyobb _jövedelme_ lenne mint egy bankigazgatónak. Az már más kérdés, hogy lehet hogy nem fizuként veszi ki.

Brix 2017.09.22. 07:02:35

@különvélemény: A trükkök szàzaira van orvossàg. A fejlett orszàgok màr elég hatékonyan meg tudjàk fingatni az adót nem fizető gazdagokat. Ha kell , még a külső orszàgok bankinfóit is megvàsàroljàk...Az USA- ban pl 6 kulcs van, es mégsem làzadnak a gazdagok...Viszont jobb szegénynek lenni, mert alig van fogyasztàsi adó, es jövedelmi adó....

midnight coder 2017.09.22. 07:05:45

@Brix: "Azt azért làtni kell, hogy az összes élhető , fejlett orszàgban többkulcsos rendszer van. "
Ja. Csak az összes fejlett, élhető országra az a jellemző, hogy befelé áramlik a képzett munkaerő és nem kifelé. Mert hogy Pl. egy mérnöknek, orvosnak, stb. kis hazánkból érdemes elmennie a fizu miatt a svédekhez, de a svédeknek már annyira nem nagy bolt elmenni melózni mondjuk a franciákhoz.

"Nàlunk 100 milliós ingatlanok vannak adófizetési kötelezettség nélkül..."
Tudod hány pesti kisnyugdíjas él budai romhalmazban, ami papíron aranyat ér, de gyakorlatilag eladhatatlan ?

Brix 2017.09.22. 07:11:54

@midnight coder: A vagyon az adófizetesi kötelezettséggel jàr mindenhol. Egy jól kialakított többkulcsos rendszer mindenkinek jó, a magasabb keresetűeknek is...Aki le akar lépni, az lépjen, de előbb fizesse vissza azt a több 10 millió forint az àllamnak, amit mi adófizetők dobtunk össze a képzésére...

midnight coder 2017.09.22. 07:12:07

@Brix: "A fejlett orszàgok màr elég hatékonyan meg tudjàk fingatni az adót nem fizető gazdagokat."
Azzal nemigen tudsz mit csinálni, ha a jól kereső dolgozó külföldre megy.

Amit a post - ami elég jól össze lett szedve - nem említett, hogy a jól kereső dolgozók többnyire nyelvet is beszélnek, sőt gyakran nemzetközi környezetben dolgoznak. Nekem Pl. a hátam mögött is, és mellettem is külföldi kolléga ül aki kicsit beszél magyar, az összes meeting angolul van, az összes specifikációt angolul kapjuk. Nekem kb. annyi lenne a váltás, hogy az ebédet is angolul kérem az étteremben. Aki pedig német környezetben van annak még egyszerűbb. De van olyan kollégám is, aki az asszonnyal rászánt pár évet, és szépen csendben odahaza megtanultak svédül. Most kinn élnek mint Marci Hevesen. És az, aki kimegy bizony onnantól kezdve egy fillér dézsmát sem fizet senkinek idehaza. A fiataloknál még rosszabb a helyzet, ők még sokkal-sokkal könnyebben mennek ki.

midnight coder 2017.09.22. 07:15:25

@Brix: Nem fogja kifizetni, tudod az EU-ban szabad munkaerőáramlás van. Az EU nélkül pedig simán éhen döglenénk, és nem a támogatások miatt amit az aktuális kormány meglehetősen akkurátusan szokott ellopni, hanem azért mert kis hazánknak lényegében nincs saját gazdasága, így ha a multik távoznának akkor lehúzhatnánk a rolót.

A vagyon pedig így is adózik: ha Pl. veszel egy házat - amúgy a már egyszer adózott jövedelmedből - a gatyád is kifizeted az illetékre.

Brix 2017.09.22. 07:24:56

@midnight coder: A munkaerő mozgàsa egy természetes folyamat. Nem különösen dràmai mértékű Magyarorszàgon. Aki egy kis adóemelés miatt külföldre megy, az menjen...Ott majd kifizetheti a még nagyobb Szja kulcsot...Valójàban adót is lehetne csökkenteni, ha a valóban jól ketesők rendesen adóznànak...Ott van a földbirtok, a nagy értékű ingatlanok...Az USA- ban rendben van a rendszer. Van 6 jövedelmi kulcs es van ingatlanadó, így a gazdagok fizetnek. Nàlunk nem...

midnight coder 2017.09.22. 07:29:21

Ami amúgy még kimaradt a cikkből: nagyon kevés olyan dolgozó van, akik tényleg sztrájkolni tudnának. A sztrájk, ahogy a szakszervezetek is, alapvetően egy letűnt kor, az ipari forradalom idejének maradványai.
Van pár olyan terület, ahol a dolgozók sztrájkpozícióban vannak, Pl. mozdonyvezetők, BKV dolgozók, stb - de a legtöbb területen már nemigen működik a dolog, mivel egyrészt a cégek - és így a dolgozók is - egymás konkurensei, másrészt a cégek viszonylag könnyen tudnak átmenni egyik országból a másikba ha sokat szívatják őket a dolgozók. Ezek a dolgok akkor működtek igazán jól, amikor sok dolgozó dolgozott kb. hasonló pozícióban egy országon belül, és nem nagyon volt lehetőség könnyen és gyorsan mozgatni a termelést egyes országok között.

Empatikus Állatbarát 2017.09.22. 07:38:45

A poszter olyan dolgokról írt, amihez láthatóan semmi köze... Butasághalmozás,,, Bár maradt volna csendben...

különvélemény 2017.09.22. 07:45:14

@Brix:
AZ USA-ban lejelentik a bankok a bankszámládat minden hónapban az adóhatóságnak, de egy nagyobb készpénzes fieztés is azonnal megy az adóhatósághoz.
Nálunk próbálnád meg a bankszámla lejelentést bevezetni, parasztlázadás törne ki.

Egyébként az USA-ban sem fizetnek elég adót a gazdagok, itt pl. Bill Gates szólalt fel ezügyben:
www.cnbc.com/2016/05/02/bill-gates-calls-for-higher-capital-gains-taxes.html

midnight coder 2017.09.22. 07:48:54

@Brix: Az USA-ban van az átlagpolgárnak a legmagasabb jövedelme a világon, így egy határig kb. olyan adórendszert csinálnak, amilyet csak akarnak. Másrészt, ha nehezen találsz egy országban képzett munkaerőt, akkor oda nem szívesen mennek a multik: egy autógyárban nem csak hegesztő kell, de mérnök is. És persze nem csak az adórendszer miatt mennek el: kinn eleve kb. 4x annyi a fizu, és bár a megélhetés is drágább, de a kinti kollégáim kb. annyit tudnak félretenni a lakhatás, kaja, stb. után havonta mint amennyit itt bruttóban megkeresnek. Persze a másik oldalon itt a család, a lakás/ház, barátok... de ha hirtelen állam bácsi egy okos húzásával elkezdesz vagy 50-100 ezer forinttal kevesebbet keresni, az elég jó ok arra, hogy egy amúgy is a távozás gondolatával játszó polgár meginduljon.

Kis hazánkban kb. az egyetlen érték az itteni munkaerő, különösen a képzett. Mert képzetlen munkaerővel tele van a világ, azt amit a 8 elemis proletár képes elvégezni, azt a vietnami is el tudja, és ott a magyar minimálbérből eldolgozik neked egy egész falu, és a nap végén megköszönik hogy nem lőtted le őket. Ha a képzett munkaerő távozik, akkor lehúzhatjuk a rolót.

midnight coder 2017.09.22. 07:53:38

@Empatikus Állatbarát: A posternek kb. minden szava igaz amit leírt, csak pár dolgot kifelejtett, kb. azokat amiket én még ide írtam.

Ami a vicces, hogy a többkulcsos adót erőltető baloldali pártok pont a csórókkal tolnak ezzel ki. Mert a külföldre távozó fiatal mérnök utólag még örül is annak, hogy lám kaptam egy motivációt arra hogy kiköltözzek, de az itt maradt csóró segédmunkásnak kap majd emiatt még szarabb szolgáltatást állam bácsitól, vagy neki kell több adót fizetnie azért, hogy megkapja ugyanazt.

jollytall 2017.09.22. 07:56:52

Mindenki az egykulcsos és az általunk ismert többkulcsos adót hasonlítja össze. Észre kellene venni, hogy ezek csak a "közép" megoldások, innen mindkét irányba van még továbblépés.
A "többkulcsos extra", azaz a szélsőséges megoldás, amikor egy szintig nulla, utána 100% az adó. Más szóval megfojtják a kreativitást, elveszik a meggazdagodás esélyét is. Ebbe az irányba ment a kommunizmus (és kistestvére a szocializmus), meg is lett az eredménye.
A másik véglet a fix adó lenne. Itt jövedelemtől függetlenül X Ft lenne az adó, ha nem tudod kifizetni, mész az adósok börtönébe (kivéve ha beteg, munkaképtelen, stb. vagy). Elég kegyetlen, pedig logikus: Attól, hogy menni a jövedelmed, nem függ, hogy mennyi közvilágítást kapsz, mennyire örülhetsz az adókból támogatott sportnak, stb. A társasházban sem függ a közös költség a bevételedtől, az ország közös költségét is össze kellene adni mindenkinek. Van persze sok dolog, amiből a "gazdagok" többet vesznek ki (pl. többet autóznak ezért jobban élvezik az úthálózat fejlesztését), de ott máshogy meg is fizetik a költséget (több benzint is vesznek rengeteg ÁFÁval, jövedéki adóval). Ezekkel a példákkal lehetne érvelni a nem ennyire durva, de mégis degresszív adórendszer mellett is. Biztos csúnya bukás lenne a vége egy választáson, mert több a szegény, mint a gazdag.
Summa summarum, az egykulcsos adó nekem az egészséges középút. Extra előnye, hogy ha ketten elvégzünk egy munkát decemberben ugyanannyiért, akkor ugyanannyit is viszünk haza belőle; a nettó nem függ attól, hogy ki mennyit keresett már az év elején. Így talán ez a legigazságosabb is.

különvélemény 2017.09.22. 07:59:22

@midnight coder: "Az USA-ban van az átlagpolgárnak a legmagasabb jövedelme a világon"

Luxemburgnak van, de az USA is csak azért 2., mert az olajárak miatt felment a dollár, előtte a 6. hely körül volt.

különvélemény 2017.09.22. 08:21:11

@midnight coder: @különvélemény:

Ráadásul, ha hozzászámolod, hogy a 6. helyről előtte lévőkben ingyenes az egészségügy, részben ingyenes a felsőoktatás, az adóban benne van az állami nyugdíj, míg az USA-ban van a világ legdrágább felsőoktatása, a világ legdrágább egészségügye, horror gyógyszerárakkal, akkor megérted, hogy egy korrekt kalkulációban valahol a 15. hely környékére kerülne.
Nem véletlen, hogy az átlag USA polgár nem él úgy, mint egy átlag skandináv.

AdamTheTux 2017.09.22. 08:23:33

A közgáz ismer egy fogalmat, aminek a neve a hasznosság. Nagy vonalakban arról van szó, hogy az egyénnek mennyire hasznos valami, annk függvényében, hogy mennyivel rendelkezik. Klasszikus példa szokott lenni a csokoládé: az első csokinak nagyon örülünk, a másodiknak is, a harmadiknak már nem, a negyediket elrakod, az ötödik után csömöröd van tőle.

Tekintve, hogy a pénz ugyanúgy birtokolható, mint nagyjából bármi más, a hasznossági görbe a pénzre is vonatkozik, ami azt jelenti, hogy a pénz egyén számára annál hasznosabb, minnél több van belőle. Ráadásul ezt könnyű belátni: mikor hasznosabb százezer forint? Ha nincs pénzed, vagy ha már van mindjuk egymillió forintod? Belátható. hogy minnél több pénzzel rendelkezik valaki, annál kevésbé értékes ugyanaz az összeg.

A progresszív adórendszer ezt a jelenséget használja ki azért, hogy azokat kevésbé terhelje, akiknek igazán fáj a dolog. Normális, több kulcsos adórendszerben az állam meghatároz egy sávot, amit kvázi minimum jövedelmnek tekint, és nem adóztat. Az e fölötti összegeket egy normálisnak tekintett kulccsal adóztatja, és definiál egy harmadik sávot is, amit pedig kifejezetten magasabb adókulccsal adóztat.

Matematikai értelemben véve nyilvánvalóan nem arányos, akinek nagyobb jövedelme van (tehát erősen egyszerűsítve sikeresebb), azt aránytalan mértékben bünteti, a sikertelenebbeket pedig jutalmazza.

A hasznosság jelensége miatt a rendszer mégis sokkal igazságosabb, mint ha egyetlen kulcs vonatkozik minden adófizetőre. Százezer forintból 5-10'000 Ft is fáj, míg egy egymilliós összegnél még a százezer feletti plusz költség sem olyan vészes. Nyilván nem örül az ember neki, de sokkal kevésbé szontyolodik el.

Emellett a progresszív adórendszerben rendszerszinten érvényesül a szolidratás is. Az már a személyes véleményem, hogy felesleges összetartó nemzetről beszélni, amíg megjelenik az egykulcsos melletti érvként a "dögöljön meg a másik tehene is" érvelés - mert a matematikai arányosság mellett ez szokott a másik érv lenni.

Kivlov 2017.09.22. 08:28:17

Nem az a lényeg, hogy hány kulcs van.
Hanem hogy mekkorák azok a kulcsok és milyen sávhatárok vannak.

Zsoltbacsi 2017.09.22. 08:28:52

@Brix:

"Aki egy kis adóemelés miatt külföldre megy, az menjen...Ott majd kifizetheti a még nagyobb Szja kulcsot..."

Az a baj, hogy ha csak kis adóemelés lesz, annak meg értelme nincs. Amikor Botka meghírdette a "Fizessenek a gazdagok" programját, akkor az első hírek arról szóltak, hogy havi 1 millió fölött jönne be a második kulcs. Ennek csak annyi a szépséghibája, hogy a KSH szerint összesen 40 ezer ember keres ennyit, tehát ennyi emberen kéne beszedni azt, amit ettől remélnek. Gyakorlatilag többe kerülne az adminisztrációja, mint a haszon. Márpedig ha ez nem működik, akkor marad a szokásos szoci módszer, hogy már az átlagfizetéseseket is szivatják.

Engem nem érint a dolog, mert 2010 óta kinnt vagyok, de a múltkor beírtam egy adókalkulátorba az utolsó (magyarországi) fizetésemet, és durva dolgok jöttek ki. Bruttó 500nál, ami egy kezdő mérnöki bér havi 70 ezerrel keresnék ma többet. Gondolom abban megegyezhetünk, hogy nagyon nem mindegy, hogy valaki 240et vagy 310et visz haza? Én még emlékszem, hogy 2006ban, amikor elkezdtem dolgozni, a bruttó 210es fizetésemmel én voltam a "szakértő" politikusok szerint a gazdag geci, akiről minden bőrt le kellett húzni. (akkoriban 125 fölött jött be a felső kulcs)
Szóval köszönöm szépen, én a magam részéről nem kérek többet a szocik és csatolt részeik "adópolitikájából"!

igazi hős 2017.09.22. 08:46:58

@polgári kór: "Azért nem szabad többkulcsos adórendszert bevezetni, mert az a jobban keresők elvándorlását segíti elő." Ennek erősen ellentmond, hogy a magyarok többnyire oda mennek dolgozni, ahol most is többkulcsos adó van.
"Tehát nemzetgazdsági szinten sokkal kívánatosabb ha a minimálbéresek vándorolnak el nyugatra munkát keresni, nem az értékesebb munkaerő." Lehet, hogy kívánatosabb, de abszolút irreális vágyakozás. Ha egy segédmunkás Németországban a hazai dupláját keresi és ezért elmegy, akkor a mérnök (aki a sm fizetésének 3-szorosát kapja) miért ne menne el? Mert kint ő arányában többet adózna, mint itthon, ezért kint nem 3, hanem csak 2,5-szer fog jobban keresni mint a sm? Neki nem ez számít, hanem hogy a hazai fizetésénél mennyivel kap többet. És sokkal többet kap, tehát elmegy.

igazi hős 2017.09.22. 08:51:04

@különvélemény: "1.7 millió forintig volt az alsó adókulcs, ez 140 ezer havonta. Az e feletti fizetés már ment a felsőbe." Ez mikor volt? Nekem határozottan úgy rémlik, hogy amikor ilyen alacsony volt az alsó sáv, akkor még 3 kulcsos adó volt. Az utolsó kétkulcsos adónál (2010) a határ 9 vagy 10 millió volt.

maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.09.22. 08:59:12

@Brix:

Mo-on az általános vagyonadó népirtásszerű hatást érne el.

Egy rakés idős özvegy van, nagyértékű lakásban, aki képtelen lenne vagyonadózni.

maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.09.22. 09:00:27

@Brix:

"az összes élhető , fejlett orszàgban többkulcsos rendszer van"

Ez az ok és az okozat keverése. Kb. mondahtnád azt is, vezessük be hivatalosnak a német nyelvet, mert a német nyelvű államokban magas az életszínvonal.

Larry Silverstein 2017.09.22. 09:00:56

@Brix: a gazdagok sehol a világon nem fizetnek adót, azt mindenhol a középosztály fizeti és a szegényekre fordítják, ill. állami támogatásképp a gazdagoknak adják

Az ÁFA a legigazságosabb adó. A magyarÁFA jó irányba változik hiszen az alapcikkeknek alacsony az áfa kulcsuk.

maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.09.22. 09:01:51

@midnight coder:

Az én saját anyámnak 160 ezer Ft nyugdíja van és 60 milliós lakásban él egyedül. S nincs egyedül ezzel.

igazi hős 2017.09.22. 09:02:39

@midnight coder: "a magyar minimálbérből eldolgozik neked egy egész falu" Nagyon népszerű mítosz, de csak ennyi. A kínai fizikai munkás alig keres kevesebbet, mint a magyar. Viszont valóban sokkal többet dolgozik azért a pénzért és az adóterhek eltérése miatt sokkal kevesebbe kerül. Tehát ami a dolgozónál 20% eltérésnek látszik (ennyivel keres kevesebbet), az a gyártulajdonosnál már 50% (ennyivel kevesebb az adott termék bérköltsége). Ezen kívül a munkavédelmi, környezet védelmi kiadások is jelentősen kisebbek, de nem hiszen, hogy ezzel kéne javítanunk a versenyképességünket. (Bár Orbánék a multiknak csontig benyaló munka törvénykönyvét írtak és a környezetvédelem sem fontos, hogy ha valamit épp építeni akarnak.)

Larry Silverstein 2017.09.22. 09:08:55

@igazi hős: 'Ennek erősen ellentmond, hogy a magyarok többnyire oda mennek dolgozni, ahol most is többkulcsos adó van.'

Nem, egyáltalán nem mond ellent, hiszen nyugaton a magasabb kulccsal is többet visz haza.

Medgar 2017.09.22. 09:11:02

@Brix: Butaságokat írsz. Az összes "fejlett nyugati" országban probléma a felső osztály adóelkerülése. Gondolj csak a németek banki adatbázis vásárlásaira vagy az amcsik próbálkozásaira a gazdagok megfogására.

A több kulcsos adó csupán a jövedelmből (ha úgy tetszik munkából) élőket szívatja. Ha nekem svéd vagy német mintára kéne adóznom akkor már húznék is el oda, hogy a fizetésem is svéd vagy német mintára kapjam. Akivel beszéltem a környezetmből szintén így gondolkodik.

Utaltak rá előttem, de vicces volt 140-150 bruttótól a legfelső adósávba tartozni és akkor a szuperbruttót még nem is említettem....

Medgar 2017.09.22. 09:18:04

@midnight coder: Kína átlagfizetések:
tradingeconomics.com/china/wages
Havi 5630 jüan ami ~225 000 Ft.

Magyar:
www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/ker/ker1612.html
"2016-ban 263 200 forint volt a bruttó átlagkereset"

midnight coder 2017.09.22. 09:19:00

@AdamTheTux: Ez akkor lenne érv, ha nem távoznának folyamatosan így is a képzett dolgozók az országból a viszonylag alacsony fizu miatt. Ha van havi nettó egymilliód, akkor 100 ezer forint valóban kevésbé fáj. Ha van 500 ezer nettód, akkor már az 50 ezer is fájni fog.

Larry Silverstein 2017.09.22. 09:23:10

A gzdagok adófizetése mítosz, sehol nem fizetnek adót, ahogy a nemesség sem fizetett adót. Ez szándékos, a gazdagokra az államoknak szükségük van, a szegények könnyen pótolhatók. A gazdagok adják a munkahelyeket és a tőkét, ezért nem kell adózniuk.

Nélkülük nem lenne munkahely, így nem adózna a MELÓS sem, ezért nem adóztatják őket.

Vegyük az usa-t, ott ha bérből-fizuból élsz kereshetsz 200ezer dollárt is évente de még messze vagy a gazdagtól és a fiizetésed egy állástól függ, így adóznod kell. A céged tulajdonosa és befektetői viszont nem adóznak, mert ők minden költségüket elszámolják.

a szegény modell - keres-adózik-költ
a gazdag modell - keres-költ-adózik persze egy sem olyan hülye hogy nyereséget mutasson ki, minden nyereségét lefedi ktgekkel, beruházásokkal

midnight coder 2017.09.22. 09:27:05

@Medgar: Én vietnamról beszéltem.

AdamTheTux 2017.09.22. 09:31:24

@midnight coder: Alapvetően iagzad van, hgoy ha a mostanihoz képest most egyik napról a másikra plusz 50'000-et kellene befizetnem (épp a félmilliós nettó körül vagyok), akkor finoman szólva is morcos lennék, de ennek a fő oka az lenne, hogy mellette fizetem a 27%-os ÁFÁ-t, a jövedéki adót az üzemanyagra, a megtakarításaim után gyakorlatilag nem kapok semmilyen kamatjövedelmet, tehát még az inflációt sem tudom kompenzálni, és a munkáltatóm befizet után a nettó fizetésemmel azonos összeget a közösbe, úgy. hogy az egészségügyi ellátás, amit cserébe adni tud szart sem ér (Ha a társadalom biztosítási járulékom összegét piaci szereplőnek fizethetném, akkor milliószor jobb ellátást kaphatnék)

Egy kissé túladóztatva érzem magam, és, ami a legjobban fáj, hogy cserébe szar a szolgálatatás.

A monstani rendszert kurva meló lenne heyrerakni. Szvsz előbb az állami kiadásokat kell lefaragni (nem GDP növekedésben bízni, nem a német rabszolga-munkára és a csodaszarvasra várni), és ha a lefaragás működik, akkor csökkentei az adókat, kezdve az ÁFA csökkentésével (ami, megjegyzem, az adott évben inflációs cél elérésében akkora játékteret adna, aminek a terhére meg lehetne lépniegy rakás drága, de egyszeri átalakítást is) Ezt követően lehetne átalakítani úgy az adórendszert, hogy az a legkevésbé fájjon.

Amúgy most is kvázi több-kulcsos a rendszer, csak a gyermekeket támogatja. Ezzel egyébként szerintem igazán nincs is baj, sőt, de ezt is úgy csinálja, hogy a kirakatban mutat csak jól. A baj csak az, hogy nem a harmadik gyerek születik nehezen, hanem az első. Amikor az első jön, akkor ugranak meg a költségek, és a rendszer ezt nem kompenzálja. Pénzügyi szempontból az első gyerek nettó rábaszás.

Ennek az eredménye, hogy kitolódik a gyermek-vállalás, mert nem mindegy, hogy a mocsokba születik az ember gyerek a sárral meg a pöcsével játsazni, vagy normális családba, ahol nem kell azon aggódni, hogy holnap mit eszik a család. Mindegy, elkalandoztam.

Szumma szummárum: a magyar állam pazarló, és a jelenlegi rendszert egy-egy elemében nem érdemes megváltoztatni. Egy átfogó reformmal lehet csak rendet tenni. Addig viszont marad egy kurva drága tákolmány.

Kicknick 2017.09.22. 09:56:02

+1 indok a többkulcsos ellen (megtörtént eset 2004 körül) : a gyári melós bére a két kulcs határán mozgott, de még az alsóban, év elején le is nyilatkoztatták őket hogy kérik a havi adójóváírást vagy mit. Jött az év vége, nyomni kellett a túlórákat, mert kellett a darabszám. A melós felbukott a felső adósávba pár ledolgozott hétvége után, aztán automatikusan elkezdték visszavenni az adójóváírást ,hogy ne következő májusban szívjon.
Eredmény : végigmelózta a hónapot és alig kapott pár forinttal többet. Képzelhetitek mi hőzöngés volt... Na ott magyarázd meg a melósnak a többkulcsos adórendszer előnyeit :)

különvélemény 2017.09.22. 09:57:53

@AdamTheTux:
"Egy kissé túladóztatva érzem magam, és, ami a legjobban fáj, hogy cserébe szar a szolgálatatás."

Feltételezzük, hogy pontosan ugyanannyi az adó itt, mint Németországban (pár % eltérés van felfelé, gyerekekkel lefelé). Egy német kb. 4x annyit keres, mint te, így 4x annyi adót fizet.
Nem csoda, hogy a 4x annyi pénzből jobb szolgáltatásokat kap.
Ahogy nálunk emelkednek a fizetések, úgy fog emelkedni az állami szolgáltatások színvonala, ha a ráfordított pénz aránya nem változik. Előbb semmiképpen sem, mert az csak úgy megy, ha elveszel valahonnan.

"A baj csak az, hogy nem a harmadik gyerek születik nehezen, hanem az első."
A második is nehezen megy, a gyermekteleneknél jóval előbb kezdett el nőni az egygyermekesek száma.
De abban igazad van, hogy az egy gyermekeseket is támogatni kellene adókedvezménnyel.

taffer 2017.09.22. 10:07:49

Jól összeszedett cikk, egy "apróságot" tennék még hozzá: A többkulcsos adó gyakran "feketíti" a gazdaságot, különösen az éppen a sávhatárok alatt keresők esetében. Ha pl. van adómentes sáv, az is tipikus, hogy a fél ország minimálbérre van bejelentve, de zsebbe kapnak többet is.

Míg többkulcsos adórendszer volt, a cégünknél kb. mindenki bejelentett bére az alacsonyabb sáv tetejére volt belőve, a különbözetet meg megkaptuk borítékban. Egy másik cégnél (nem garázscég, hanem nemzetközi vállalat több tucat telephellyel különböző országokban), a dolgozóknak egy speciális bankkártyáról lehetett a különbözetet leemelni bizonyos bankautomatáknál.

Larry Silverstein 2017.09.22. 10:09:35

Az EUnak kéne fizetni az itteni gyereknevelési támogatásokat, mert sokan oda lépnek. A kerítésen kívül. ezen kívül az itteni oktatást, mert ez még mindig olcsóbb,

mint a kecskebaszók kergetése meg a niggerek integrációja német árakon

Make Hungary great again, and make the EU pay for it!

captaing 2017.09.22. 10:34:58

Nagyon jo a cikk, mindennnel egyet ertek benne. Es midnight coder nek is mindenben igaza van.

Az en igazsagerzetem szerint (is) az 1 kulcsos rendszer a legigazsagosabb. Megvan benne a szolidaritas (mert lehetne am olyan ado rendszer is ahol mindenki befizet havonta 40000-et es jonapot, abszolut adozassal), es megvan benne a jovedelemnoveles osztonzes, ami mindenkinek jo.

sas70 2017.09.22. 10:36:32

Egy adórendszerben kiragadni a személyi jövedelem adó kulcsát, nagy butaságnak tartom. Nem csak az adókulcs számít, sokkal inkább az adóék, mert abból látható, hogy végül is mibe kerül egy munkavállaló bére és ő ebből mennyit kap. A magyar bérek adóéke olyan 50% körül van, (talán már kicsit kevesebb, nem tudom fejből) és ebből az szja csak 15%. Mellesleg az adóék pont akkor emelkedett meg, amikor az egykulcsos bevezetésre került, mert a fix összegű EHO-t is emelték.
A fő kérdés az adópolitikában, hogy az adóterheket, hogy osztom el a jövedelem tulajdonosok között és kire milyen terhet rakok.
Erre van a két ló, két kocsi példa:
Van két lovam, két kocsival. Az egyik egy rossz gebe, a másik egy paripa. Van egy rakás fám, ami nem fér egy kocsira, de a 2/3 felfér az egyikre. Hogyan osztom el a fát a két kocsin?

BéLóg 2017.09.22. 10:40:30

A legnagyobb baja a komcsi többkulcsnak, hogy MUNKAELLENES. Emléxem, amikor halálra túlóráztam magam hogy valamivel többre jussak, csak amiatt hogy havi 250 órákat dolgoztam, bekerültem a 32%-os adókulcsba, PLUSZ még a mocskok mint szemét gazdagot még rámvertek 4% szolidaritási adót is.
Tehát az a fajta többkulcsos adó, amely azt nézi, mennyi pénzt kapsz a hó végén és ebből akarja megállapítani hogy te szegény vagy netán gazdag, az rohadtul igazságtalan.
Mivel pedig még sehol a világon nem láttam azt, hogy az adózás figyelembe venné, mennyi ráfordítással állítottad elő a jövedelmet, így én csak azt tudom mondanki, hogy a mostani magyar egykulcsos rendszernél jobb, korrektebb, jövedelemadó NINCS.

midnight coder 2017.09.22. 10:52:05

@AdamTheTux: Azért 50 ezer forint a magyar "gazdagok" esetében általában elég nagy érvágás lenne, és őszintén szólva nemigen hiszem, hogy a többkulcsos esetén ismét visszamenne az ÁFA úgy 20%-ra.

Ez az egész dolog mögött álló gondolatok alapvetően a szocializmus idejéből származnak:
- Társadalmi igazságosság. Baromi jól hangzik, csak hát abban mi is az igazságos, hogy az én adómból etetik azt a hátrányos helyzetűt akihez a világon semmi közöm azon túl, hogy egy országba született velem ?
- Kizsákmányolás. Kétségtelenül van ilyen is, de a legtöbb magas jövedelmű polgár idehaza általában valamelyik multitól kapja a pénzét. Itt ha valaki kizsákmányol valakit, akkor az pont a fenti hátrányos helyzetű, elvégre ő vesz el valamit tőlem állam bácsin keresztül, amiért cserébe semmit sem ad.

midnight coder 2017.09.22. 10:52:55

@midnight coder: Ps. Amúgy abban sem vagyok biztos, hogy örülnék a 20%-os ÁFÁ-nak. Amikor utoljára bevezették, elég nagy gazdasági katasztrófa lett belőle.

Válasszunk · http://valasszunk.blog.hu 2017.09.22. 10:59:32

Olyan apróságokat hagy ki a post, mint a tény, hogy nem az adórendszer egy vagy több kulcsos, hanem jelen esetben az SZJA. Hiszen pl. az ÁFA kapcsán több kulcs van.

Hogy a többkulcsos SZJA lehet progresszív vagy regresszív.

Hogy vagy van 0-s kulcs, vagy nincs.

Adókedvezmények is kimaradtak...

Érdekes, hogy ahol a járulékoknak van maximuma, az gyakorlatilag az ehhez tartozó jövedelem elérése felett egy 0%-os járulék kulcsot jelent. Jól látható, hogy ezzel nem az alacsony jövedelmű jár jól! Sőt... Tekintve, hogy az összes elvonásra figyelve látjuk az adóéket, érdemes megnézni ennek eltérő mértékét eltérő jövedelmi viszonyok mellett...

Faszerkezet 2017.09.22. 11:11:12

Amennyiben az igazságosság a kérdés lényege, akkor az egyösszegű adó az igazságos. Minden más szarmaszatolás.

Mert ha X keres 100.000-et Y meg 300.000-et, akkor ha nem jogosult egyik sem kedvezményekre, akkor X fizet 15.000 SZJA-t, míg a másik 45.000-et.

Namost amíg a 15 nem egyenlő 45-et, addig ez sokminden csak nem igazságos. :)

Larry Silverstein 2017.09.22. 11:12:50

Alapvetően és lényegében valóban nem csak a kulcsok száma lényeges.

Ott van pl. a szlovák 2kulcsossá tett 1kulcsos SZJA, ami havi 3000 euró fölött hoz be egy 25%-os kulcsot, ergo csak jelképes jelentősége van hiszen az átlgkereset ott is 1000 euró körüli.

Tehát a korábbi Magyarországi többkulcsosnál a mai rendszer sokkal igazságosabb. És az is pozitív, hogy az SZJA és a járulékok élveznek prioritást, nem az alacsony ÁFA. Az ÁFA elkerülhető, spórolással, az SZJA és a járulékok nem.

Most már csak finomhangolni kell az adórendszert, nagy változtatásokra nincs szükség. Ilyen finomhangolás a kedvezményes ÁFA kulcsok az alapélelmiszerekre, az adókedvezmények esetleges bővítése, további fokozatos járulékcsökkentés. Ez utóbbinak nagy akadálya, hogy az aktivitási ráta öregedő népesség mellett nemigen növelhető tovább.

Ami az adóÉKünket illeti, az már most is alacsonyabb, mint Németországban, de még mindig magasabb mint Szlovákiában vagy Cseországban. És a mi munkaerőpiacunk utóbbiakkal versenyzik, tehát nagyobb csapás nem is érhetné a gazdaságot, mint a szocialista többkulcsozás és a redisztribúció növelése.

midnight coder 2017.09.22. 11:16:16

@Válasszunk: "Érdekes, hogy ahol a járulékoknak van maximuma, az gyakorlatilag az ehhez tartozó jövedelem elérése felett egy 0%-os járulék kulcsot jelent. Jól látható, hogy ezzel nem az alacsony jövedelmű jár jól! Sőt... "

Lehet hogy nem jár jól, de a plafon mellett is a magas jövedelmű tartja el az alacsonyt a járulékok terén is. Mert Pl. állami egészségügyi szolgáltatást magas jövedelem esetén kisebb eséllyel vessel igénybe.

Válasszunk · http://valasszunk.blog.hu 2017.09.22. 11:26:21

@midnight coder: Ettől még te úgy értesz egyet a cikk szerzőjével, hogy amit leírt nettó hülyeség, mert a több kulcsos megoldások terén nem tesz különbséget a progresszív és a regresszív többkulcsos rendszerek között, ami pl. az USA-ban nem csak járulék szinten vannak meg.

Ráadásul az általad leírt szempont pl. a nyugdíjjárulék kapcsán pl. nem így látszik, sőt. Hiszen a gazdagabb ember általában egészségesebb, a nagyobb várható élettartam miatt több nyugdíjat vesz ki a rendszerből, mint arányos lenne, viszont jelenleg nem a kivett szolgáltatásokról szól a téma, hanem az adó- és járulékfizetésről, ergo a megjegyzésed irreleváns.

Ha a legalapvetőbb matematikai alapkérdésben is hibás a cikk felvetése te pedig ezt a totálisan hibás dolgot fogadtad el és ezek után úgy gondolod nem az adózási oldallal próbálsz valamit mondani, hanem az off majd nyer az kicsit problémás.

Ugyanakkor a mennyit veszünk ki kérdés kapcsán: Pl. úthálózat használata terén is vannak érdekes különbségek. Vagy a gazdagabb környéken elvárt dolgok iskolák, más szolgáltatások kapcsán is mások, mint egy szegényebb faluban. Így az általad említett ki és mennyit vesz ki kérdés nem tárgyalható érdemben úgy egy dimenziósan (csak egészségügyi szolgáltatás igénybevételével) ahogy te tárgyalod.

Ráadásul az állításod kapcsán feltételezéssel élsz, ellenben siok esetben az állami egészsüggyi ellátás mellett vesznek igénybe fizetős kiegészítő szolgáltatásokat (szállodai szintű elhelyezés), viszont a magasabb várható élettartam, és a tovább kifizetett gyógyszerek, stb. miatt a jelentős kiadást jelentő időszak hosszabb is lehet, mint alacsonyabb jövedelmi szinten élő rétegek esetén. Azaz ezt a kinyilatkoztatásodat csak az támasztja alá, hogy te aki egy totális mellélövésre (progresszív és regresszív rendszer nem elkülönítése) helyesltél hasból ezt mondod. Akkor, amikor itt is a sok szempont jelentős részét nem veszed figyelembe, és ezért a feltételezésed hibás alapokon nyugszik.

midnight coder 2017.09.22. 12:16:09

@Válasszunk: Őszintén szólva az USA adórendszerét annyira nagyon nem ismerem.
A gazdagabb ember vagy tovább él vagy nem - Pl. egy pesti irodai melós nem biztos, hogy annyira tovább él mint egy bakonyi favágó. Az úthálózat kapcsán valóban vannak különbségek, bár ezek többnyire régóta fennálló különbségek, és ha az aktuális ráfordításokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy azért Pesten sem nagyon van több útfelújítás mint vidéken - illetve persze van néhány látványberuházás mint a Moszkva tér, de az utakra gyakran terepjáró kellene. A nyugatról hozott buszok sem hiszem, hogy hosszú életűek lesznek itt... Az oktatás pedig Budán sem jobb, legalábbis az állami. Az asszony vidékről jött fel budai elit általános iskolába: ott volt elektronikus tábla, laptop, kisnyavaja, a budai elit iskolában pedig ha hiszed ha nem, még internet sem nagyon, még a cuculizmusból visszamaradt padok, ütött-kopott minden. De ezeket (legalábbis a KLIK előtt) az önkormányzat intézte, és többnyire a helyi adókból jött össze.

DFK 2017.09.22. 12:25:43

A balos többkulcsos rendszer a proli csőcselék irigységére alapoz. Ők irígyek arra, akinek hóvégén nem teljesen üres a pènztárcája.

BéLóg 2017.09.22. 14:32:17

Egyébként valóban nem lenne rossz, ha lenne valamiféle olyan adó, amit MINDEN magyar állampolgárnak 18 év felett kötelező lenne fizetni. Számomra tök mindegy, hogy ez mennyi, csak jó volna azt látni, hogy kilencmillió ember fizet adót, valamennyit, de fizessen.