Rorgosh Poliblog

Fenyegetőző szolgáltató

2018. július 12. - Rorgosh

Ha igénybe veszünk egy szolgáltatást, általában arra számítunk, hogy a szolgáltató - legyen az egy kávézó, fodrász vagy épp a MÁV - igyekszik jól tenni a dolgát. Ha ez valamiért mégsem sikerül neki, akkor legalább udvariasan viselkedik, netán némi kompenzációt ajánl fel, nem pedig fenyegetőzik. De abszurdisztánban már más világot élünk.

Tovább

Miért nőnek a jövedelmi egyenlőtlenségek?

avagy az osztogatás nem biztos. hogy segít

Kijöttek az újabb adatok a jövedelmi egyenlőtlenségek alakulásáról és - vigyázat: spoiler! - a jövedelmi egyenlőtlenségek tovább nőttek a világban.

A kérdés az, hogy miért? Valóban a sokat szidott (és keveset gyakorolt) neoliberális gazdaságpolitika miatt? Vagy valami más állhat a háttérben?

Tovább

Választási katasztrófa után II.

az se baj, ha tényleg jobb

Az előző részben azt elemeztem, hogy miért nem jutott el az ellenzék üzenete a választókhoz, így azok nem tudhatták meg, hogy miért is lenne jobb az ellenzék jelöltje képviselőnek vagy épp kormányfőnek, mint a Fideszé vagy Orbán Viktor.

Ám az se baj, ha a választó a kommunikáció után tényleg úgy érzi, hogy az ellenzéki jelölt alkalmasabb. Ilyen téren pedig óriásit hibázott az ellenzék. Vegyük sorba mindazon toposzokat, amelyek hatékonyan riasztották el a választókat az ellenzéki jelöltek támogatásától:

Tovább

Választási katasztrófa után I.

avagy hogy ment félre minden (kommunikáció)

Április 8-án eldőlt: marad a jelenlegi kormány, nagyobb parlamenti felhatalmazással, mint korábban. Elemzések születnek az okokról és az ellenzék képviselői egymást hibáztatják a kudarcért.

Bár másokat hibáztatni mindig egyszerűbb, de érdemes átnézni, hogy az ellenzék oldaláról hol mentek félre a dolgok. Jelen írásomban keveset foglalkozom majd a kormánymédia túlsúlyáról - bár nyilván alapvető szerepet játszott a kormány sikerében - hiszen ez ismert volt a választások előtt is. Egy feladat, amelyet meg kellett volna, hogy oldjanak az ellenzéki pártok, ha valós eséllyel akartak versenybe szálni a hatalomért.

Forrás: http://northamarillonow.co/wp2/?p=24610

Tovább

Miért rossz tulajdonos, gazda az állam?

Avagy a politikusokat másféle haszon érdekli.

Előző bejegyzésem egy fontos kérdéssel zárult. Betöltheti-e az állam a tulajdonos szerepét a tengerek fenntartható használatának biztosítása érdekében?

Ehhez azt kell megvizsgálnunk, hogy mit is várunk el a tulajdonostól. A tulajdonostól tulajdonképpen csak annyit várunk el, hogy jó gazda módjára viselkedjen, vagyis maximalizálni akarja a tulajdonából - az előző cikkben ez a tengeri terület/halászhely - származó jövedelmét, illetve gyarapítsa annak forgalmi értékét. Az összes többi (szabályok bevezetése, kizárólagos használat kikötése, bérleti díj szedése és beruházások végrehajtása) ebből következik.

Tovább

Tengeri halászat

Avagy új nevet kellene adni a közlegelők tragédiájának

Kedven bolygónk - mert ezen élünk - óceánjai, tengerei pocsék állapotban vannak. A kéklő vízfelszínen sok helyütt óriási szemétszigetek úsznak, és ha ez nem lenne eléggé gond, a vízfelszin alatt egyre inkább pusztul a vízi élővilág.

Az utóbbi meglehetősen katasztrofális gond. Nem egyszerűen arról van szó, hogy majd az unokáink nem láthatják a csodálatos halakat (és nem értik majd, hogy mi volt anno ez a cápa hisztéria), hanem a bolygó legnagyobb ökoszisztéimái az összeomlás szélén állnak, ami masszívan kihathat akár már a mi életünkre is. Egyrészt azzal, hogy a halállomány elapadása komoly élelmiszer hiányt eredményezhet majd a már nem is annyira távoli jövőben, másrészt azzal, hogy a bolygó legnagyobb felületének élővilága már mostanra is képtelenné vált a légkörbe kerülő széndioxid szükséges mértékű kivonására.

Forrás: https://www.lokal.hu/2016-08-az-emberiseg-elhasznalta-a-fold-eroforrasait/

Tovább

Tőkejövedelmek adói

avagy miért is adózunk?

A minap egy cikket olvastam a 444.hu-n, a Qbit-esek tollából. A cikk szerzője arról írt, hogy a tőkejövedelmek igazságtalanul alacsony kulccsal vannak adóztatva. Bemutatta, hogy a tőkejövedelmek alacsony kulcsú adóztatása következtében a legmagasabb jövedelműek meglehetősen alacsony, általában az adott ország (már ahol többkulcsos adórendszer van) egyik legalacsonyabb adókulcsa környékén adóznak. Szerinte e helyett ötven százalék körüli, vagy esetleg még magasabb adóval kellene súlytani ezeket a jövedelmeket.

Forrás: https://www.eutax.hu/adozas-kamatjovedelem-utan/

Tovább

Defláció

Avagy miért baj ha csökkenek az árak? Baj-e egyáltalán?

Megnyugtató(nak szánt) hír reppent fel: elmúlt a defláció veszélye, végre van ismét valamennyi infláció. A hír majdhogynem egy diadal jelentés, kemény munkával (és adókkal) elértük, hogy ismét többet kelljen fizetni valamiért, amit korábban is megvehettünk.

De miért is hisszük azt, hogy egy kis mértékű infláció mindenképpen szükséges? Miért félünk (mármint félnek a pénzügyi szakemberek) a deflációtól, vagyis attól, hogy lejjebb menjenek az árak?

A válasz egyszerű. Képzeljük magunkat egy vállalkozó helyébe, aki beruházási döntés előtt áll. Ha lassan ugyan, de emelkednek az árak, akkor biztos lehet abban, hogy amit ma legyárt, azt holnap legalább annyiért el lehet adni, mint ma. Esetleg többért. Így aztán, ha most nyereséges a termék előállítása, akkor ezután is az lesz, így érdemes bővítenie a termelést. A bővülő termeléshez azonban több kell mindenből, mind nyersanyagokból és félkész termékekből, mind azokból, akik ezeket egészen kész termékké alakítják. Így aztán bővül a gazdaság, csökken a munkanélküliség, nőnek a bérek. Ami persze maga is inflációt gerjeszt, így tovább bővül a termelés...

Tovább

A Galaktikus köztársaság bukása – II. rész

A köztársaság (hiányzó) intézményei

Az előző részben Anakin Skywalker útját mutattam be, azt, hogy elsősorban épp a Jedi rend belső viszonyai, szabályai vitték az árulás útjára. Őt magát természetesen mindez nem menti fel a bűnei alól – minden értelmes lénynek a saját felelőssége, hogy milyen döntéseket hoz – ám azt is bemutatta, hogy azt a bizonyos fénykardot legvégül épp a Jedi rend fordította saját maga ellen.

Tovább

A Galaktikus köztársaság bukása – I. rész

A Galaktikus Köztársaság bukásának – Palpatine kancellár konspirációja és Anakin Skywalker árulásának – történetét mindenki ismeri. Vagy legalábbis ezt hisszük. Azonban egy olyan hatalmas szervezet, mint a Köztársaság aligha bukhat el csupán két ember miatt. Ehhez egyrészt annak a két embernek megfelelő pozícióba kell kerülnie, másrészt – és ez sokkal fontosabb – a köztársaság intézményrendszereinek is csődöt kell mondania. Mi több, Anakin Skywalker esetében még motiváció – illetve sajátos személyiség – is szükséges, hiszen neki egyáltalán nem volt célja a Köztársaság bukása.

A köztársaság bukásáról szóló elemzésemet két részre bontom. Az egyik – az első – részben azt vizsgálom, hogy egy oly kiváló Jedi, mint Anakin Skywalker, hogyan válhatott Sith nagyúrrá. A második részben a köztársaság intézményrendszerei – illetve azok hiánya – kerülnek a górcső alá. A vizsgálat forrásai a némiképp elfogult dokumentumfilm sorozat – a Csillagok Háborúja I-III részei, valamint az ezt kiegészítő ifjúsági animációs dokumentumfilm sorozat, a Klónok Háborúja hat évada képezik.

Tovább