Rorgosh Poliblog

Rorgosh Poliblog

Erdőpusztulás

Okok és lehetőségek

2019. július 23. - Rorgosh

Az 444.hu-n egy cikk jelent meg a közép európai erdőpusztulásokról, természetesen a globális klímakatasztrófa jegyében.

Ám valóban a globális felmelegedés tehető felelős mindezért? És mit tehetünk?

A nyitott szemmel olvasó embernek (csukottal valamivel nehezebb) feltűnhetett, hogy elsősorban fenyvesek, az adott területen nem őshonos fafajok pusztulnak. Ez bizony árulkodó nyom, miképp az is, hogy ezek jellemzően monokultúrás erdők, vagyis egyetlen fafajból állnak.

Miért gond ez? Kezdve az utóbbival, a monokultúrás erdők vonzzák a saját kártevőiket és azok terjedését szinte semmi nem korlátozza. A kártevőket pusztító élőlények (jobbára ragadozók) is csak egyetlen fajon élhetnek, így sokszor nem képesek nagyobb populációt fenntartani, mert a kártevő tenyészidőszakán kívül alig van élelemforrásuk. Egy természetes, változatos fajokat tartalmazó, komplex társulást képviselő erdőkben ezzel szemben nemcsak a kártevők tudnak elszaporodni, hanem a természetes ellenfeleik is... Mert egy erdőben minden ehető, mi is...

A másik gond viszont az, hogy a fenyőfélék jobbára hűvösebb éghajlaton, illetve bőséges csapadékellátású térségekben őshonosak. Az ok az, hogy a lombhullás elmaradása, az eltérő levélzet miatt egy év alatt ezek a fák sokkal, de sokkal több vizet párologtatnak el, mint a lombhullató fák. Hűvös környezetben ez nem jelentkezik: a fa sem elég fénynek, sem elég hőnek nincs kitéve a túlzó párologtatáshoz. Bőséges (és relatíve egyenletes) csapadékú környezetben pedig van bőséges vízutánpótlás ahhoz, hogy ez a vízfogyasztás ne legyen gond.

Csakhogy közép európa síkságai és dombságai legutoljára a jégkorszak alatt számítottak hűvös helynek, bőséges csapadékú helynek pedig sohasem (mármint amikor ez a térség hasonlított a jelen formájára). Ez azt jelenti, hogy a második világháború után telepített fenyőerdők szép lassan a levegőbe pumpálták a talajvizet, és a fejlett fák több vizet pumpálnak a levegőbe, mint amennyi a térség átlagos csapadék utánpótlása.

Az igazság az, hogy előbb-utóbb szinte minden erdő ezt teszi, ha a fák elég idősek ehhez: ezért alakulnak ki a természetben is erdőtüzek és vannak jelen nagyobb mezők és tisztások. A fenyvesek esetében ez egyszerűen csak gyorsabb ez a folyamat. És ugyanez az oka a hazai bükkösök válságának is: egyszerűen kiszáradt alattuk a talaj, annak szüksége lenne egy olyan pihenő időszakra, amikor fel tud töltődni vízzel.

Ezt a vízfeltöltő pihenést normálisan a mezők, és a mezei élettársulások fajai biztosítják. Ezek növényi bázisát a különböző fűfélék és virágos növények jelentik, melyek három módon járul hozzá ehhez a vízfeltöltődéshez.

Egyrészt ezek a növények egyszerűen kevesebbet párologtatnak, mint amennyi csapadék esik, másrészt pedig folytonos növénytakarót biztosít a talajnak, így a lehulló csapadék kisebb hányada párolog vissza közvetlenül a levegőbe, továbbá gátolja a víz felszínen való elfolyását is. Ehhez viszont az kell, hogy az élettársulás növényevő állatai ugyan lelegeljék ezen növényeket, de eközben azt ne tegyék tövig. Amihez egyszerűen az kell, hogy az állatok legelés közben folyamatosan mozogjanak és ezt a mozgást a ragadozók - illetve az ellenük védekezésül alkalmazott nagy méretű, zárt csordák dinamikája - biztosítja.

Itt jön be a képbe a klímaváltozás lapuló hozzájárulója: a földművelés. A földművelés lényegében monokultúrás növénytermesztést jelent, a természetes társulások többi szereplői erősen nemkívánatosak és ennek megfelelően jellemzően különböző vegyi fegyverekkel (gyomirtók, stb.) kiirtásra is kerülnek.

Csakhogy így az aratás, és különösen a szántás után - a haszonnövények újabb vegetációs időszakáig - a talaj nem rendelkezik növénytakaróval, így nincs, ami megakadályozza a közvetlen visszapárolgást és a víz felszínen való elfolyását. Így aztán hiába nem fogyasztatnának a haszonnövények sok területen annyi vizet, mint amennyi csapadék hullik: nem segítik elő annak talaj általi elnyelését, így összességében a terület vízmérlege könnyen negatívba fordulhat. A hiányzó vizet elvileg öntözés pótolná, de ez gyakran elmarad, így a mezőgazdasági területek sem tudnak hozzájárulni az erdők vízfogyasztásának fenntartásához.

Valójában a mezőgazdaság épp az említett közvetlen visszapárolgással maguk igencsak agresszív szereplői a globális felmelegedésnek: a lehulló csapadék jelentős része gyorsabban jut vissza a légkörbe, mint ha az elnyelődne a talajban, így mára a légkör páratartalma jóval magasabb, mint, mint 150 évvel ezelőtt, és a növekedés mennyiségileg többszöröse a légkörnem lévő teljes széndioxid mennyiségének. Nem a vízmennyiség, csak annak a növekedése. A vízpára márpedig üvegházhatású gáz, nem véletlenül van fülledt meleg zivatar előtt és után.

További probléma, hogy a csapadékképződéshez nemcsak víz, hanem szilárd részecskék - por - is kell, amiből egy eső után komoly hiány lehet a levegőben, így a visszapárolgó víz nem tud azonnal újra lehullani...

Mit tehetünk akkor?

Egyrészt - ezt már korábbi posztomban is említettem - engedélyezni kellene a génszerkesztett haszonnövények termesztését. Ezzel ugyanis jelentős mezőgazdasági terület szabadulna fel a magasabb terméshozamok következtében. Ezen területeken helyre lehetne állítani a természetes mezei és erdei élettársulásokat, így ezek talajai több vizet nyelnének el, mint amennyit a rajtuk élő növényzet elpárologtat.

Másrészt meg kell változtatni a növénytermesztés technológiáját, a talajnak vízáteresztő takarást kell biztosítani az aratás és az új vegetációs időszak közötti időszakra. Ez történhet mesterséges élettársulások kialakításával, vagy épp mesterséges takarással is.

A harmadik, hogy az elpusztult fákat csak egy pihentetési időszakot követően pótoljuk a helyszínen, illetve a pótlás - mind a helyszínen, mind attól távolabb helyben őshonos fajokkal történik.

Végül az erdők tervezett letermelése után a pótlást őshonos és változatos fajokkal történő kell végrehajtani.

Mindezek pénzügyi, adminisztratív biztosításához a korábbi posztomban említett rendszert célszerű kialakítani.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://republicator2.blog.hu/api/trackback/id/tr1714975750

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása