Április 8-án eldőlt: marad a jelenlegi kormány, nagyobb parlamenti felhatalmazással, mint korábban. Elemzések születnek az okokról és az ellenzék képviselői egymást hibáztatják a kudarcért.

Bár másokat hibáztatni mindig egyszerűbb, de érdemes átnézni, hogy az ellenzék oldaláról hol mentek félre a dolgok. Jelen írásomban keveset foglalkozom majd a kormánymédia túlsúlyáról - bár nyilván alapvető szerepet játszott a kormány sikerében - hiszen ez ismert volt a választások előtt is. Egy feladat, amelyet meg kellett volna, hogy oldjanak az ellenzéki pártok, ha valós eséllyel akartak versenybe szálni a hatalomért.

Forrás: http://northamarillonow.co/wp2/?p=24610

Kezdjük a tényekkel. A választáson megjelentek kb. 48 %-a jelenlegi kormányra szavazott. Ez minden ismert választási rendszerben elegendő a parlamenti többség megszerzésére, hacsak egyetlen másik politikai formáció nem szerez ennél még többet (ami nem jellemző). Az egyéni képviselős rendszerekben ez a hazaihoz hasonló 2/3-ad körüli eredményt generál (hiszen ilyen arány esetén vélhetőleg a legtöbb körzetben ők nyerik a szavazást), a listás rendszerekben pedig a parlamenti küszöb miatt, amelynek révén a szavazatok egy része elvész, így a megmaradt szavazatok között pedig bő többséget jelent 48%. 

Vagyis kár azt emlegetni, hogy többen szavaztak másra, mint a Fideszre, viszont a legtöbben, akik egyetlen pártot támogattak, igenis a Fideszt támogatták. És kb. ők kétannyian voltak, mint a következő eredmény. 

Persze lehet azt mondani, hogy a rendszer egy irányba lejt, de ez több, mint 4 éve ismert, fel lehetett volna készülni rá. A rendszer pedig nem a Fidesznek, hanem a mindenkori legtámogatottabb, helyben valós jelölteket állítani képes politikai formációnak kedvez. Ami jelenleg - amint az látható - épp a Fidesz. A lejtős rendszer magyarázhatja a 2/3-ot, de a többséget nem, mellesleg akár a Fidesz ellen is dolgozhatott volna.

De nem tette. Leginkább azért, mert a vidéki lakossághoz nem jutott el az ellenzéki pártok üzenete - már amelyiknek volt ilyene egyáltalán. Ez csak részben magyarázható a kormányoldal média túlsúlyával. Csak azért részben, mert ez sem volt ismeretlen és csak az elmúlt egy évben többször beszakadt a kormány támogatottsága. Vagyis a fontos üzeneteket igenis el lehet juttatni a vidéki vagy a napi politika iránt kevésbé érdeklődő lakossághoz.

Emlékezzünk csak a Jobbik híres Ők Lopnak kampányára. Most ilyen nem volt, pedig most nagyot ütött volna a kormányon. Hiszen az utóbbi hetek szinte csak a kormányoldal korrupciós botrányairól és persze az ellenzék közös erőfeszítésre való képtelenségéről szóltak. Ha a kampány alatt valamelyik párt beáldozta volna az erőforrásai egy részét egy Fidesz elleni negatív kampányba - a Fidesz ezt megtette velük szemben - akkor hitelteleníthették volna annak jelöltjeit, leszállítva azt a küszöböt, amit az ellenzéki jelölteknek a mandátumszerzéshez meg kellett volna ugraniuk. A TV2 néző polgártársainkhoz is eljuttatható lett volna a kormányzati korrupcióról szóló üzenet és így talán többek szavaztak volna az ellenzékre és kevesebben a kormányra.

Ám még a pozitív üzenetekkel is gond volt. Merthogy az egyetlen Jobbik kivételével ilyen a plakátokon nem jelent meg. Vélhetően nem véletlen az, hogy épp a Jobbik lett a legnagyobb ellenzéki párt az új parlamentben. Egész egyszerűen a többi párt vagy csak kirakta, hogy ki a miniszterelnök jelöltjük, vagy még ennyit sem. Az átlag, politika iránt kevésbé érdeklődő ember így nem tudhatta meg, hogy miért is lenne olyan rohadt jó neki, ha Karácsony Gergely vagy Szél Bernadett lenne a miniszterelnök Orbán Viktor helyett.

Persze a plakátok drágák, ráadásul a legtöbb plakáthelyet a kormány vagy a Fidesz használta el. Ám egyrészt így is maradt, másrészt nem csak a plakátokra lehet támaszkodni. Igenis azt kellett volna mindenkinek tenni, amit ismét csak a Jobbik tett meg igazán: kirakni a pultokat az utcára és megszólítani a járókelőket. Ez bizony kőkeményen munkaigényes szórakozás, nem is lehet csak egy kampány hajrára korlátozni. Igenis, most ez az ellenzéki pártok fő feladata: máris kimenni az utcára, kommunikálni az emberekkel. És akkor valódi esélyük lesz 2022-ben, vagy épp hamarabb, ha az uniós pénzcsapok ígért elzárása (amire azért nem alapoznék) hirtelen megbontja a Fidesz és támogatóinak egységét. Igenis el kell magyarázni hétről hétre az embereknek az utcán, hogy mi a gond a jelenlegi hatalommal, és miért lenne jó nekik, ha ők és nem a Fidesz lennének a hatalmon.

Folytatás következik...